Biosphere Credit Standard™ (BCS™)

OurOffset Nonprofit LLC. | 2025. április 24.

A Biosphere Credit Standard™ (BCS™) egy integrált természeti tőke alapú ökoszisztéma-szolgáltatásokra, biodiverzitásra és karbonmegkötésre alapozott standard.

A Biosphere Credit Standard™ (BCS™) egy integrált természeti tőke alapú ökoszisztéma-szolgáltatásokra, biodiverzitásra és karbonmegkötésre alapozott standard. A standard célja, hogy a természeti rendszerek integritásának megőrzését, helyreállítását és kompenzálását értékelhető, hitelesíthető és kereskedhető formában tegye lehetővé.

A szabvány célrendszere

A Biosphere Credit Standard™ (BCS™) célja, hogy hiteles, auditálható és tudományosan megalapozott rendszert biztosítson a bioszféra állapotának helyreállításához és védelméhez hozzájáruló projektek értékelésére. A kreditrendszer a biológiai sokféleség megőrzését, a szén-dioxid megkötés fokozását és az ökoszisztémák integritásának fenntartását egyaránt elismeri.

Főbb dimenziók és értékelési területek

A Biosphere Credit Standard™ (BCS™) értékelési rendszere négy fő dimenzió mentén strukturált, melyek együttesen biztosítják a bioszféra integritásának átfogó megközelítését. Ezek a dimenziók a környezeti, ökológiai és társadalmi hatásokat holisztikus módon értékelik, lehetővé téve a kreditek megalapozott, transzparens és célorientált kibocsátását.

  • Biodiverzitás (faji és ökológiai sokféleség)
    • Cél: A biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása és funkcionális szinten történő megerősítése.
    • Kulcsmutatók és módszerek:
      • Fajgazdagság-indexek: Shannon- és Simpson-index alkalmazása az ökológiai változatosság számszerűsítésére.
      • Endemikus fajok jelenléte: Ritka, kizárólag helyi ökoszisztémákban élő fajok jelenlétének dokumentálása.
      • Fenyegetett fajok regenerációja: Az IUCN vörös lista szerinti státuszok alapján, helyreállítási trendek és populációdinamika vizsgálata.
      • Ökológiai hálózati szerep: Olyan kulcsfajok támogatása, mint például a beporzók, ragadozók vagy élőhelymérnök fajok (pl. hód, hangyák).
    • Kiterjesztési javaslatok:
      • Ökológiai niche elemzés, funkcionális fajcsoportok azonosítása
      • Genetikai sokféleség monitorozása (pl. eDNA technikával)
    • Mérési módszerek:
      • Shannon- és Simpson-index terepi fajszámlálásból
      • Endemikus és fenyegetett fajok azonosítása (IUCN adatbázis)
      • Ökológiai hálózatok GIS-alapú térképezése és fajmozgás szimuláció
    • Minimum elvárások:
      • Min. 10%-os növekedés a fajgazdagsági indexben 5 éven belül
      • Legalább 1 új ökológiai kapcsolat (korridor vagy élőhely) létrehozása
    • Pontszám-rendszer:
      • 0: nincs adat / romlás
      • 1: stagnálás, minimális erőfeszítés
      • 2: kis léptékű pozitív változás
      • 3: mérsékelt növekedés fajszámban vagy élőhely-hálózatban
      • 4: jelentős regeneráció, veszélyeztetett fajok visszatérése
      • 5: mintaterület ökológiai szempontból (pl. biodiverzitás hotspot létrehozása)

  • Szén-dioxid megkötés és klímavédelem
    • Cél: A természetes karbonciklus támogatása és a globális klímaváltozás mérséklése.
    • Kulcsmutatók és módszerek:
      • Talaj szervesanyag-tartalom (SOM): Laborvizsgálatok alapján, évente frissítve.
      • Nettó CO₂-megkötés: Projekt szintű számítás t CO₂e/ha/év egységben, validált módszertannal.
      • Földhasználat-változás elemzése: Satelitképek, LULC adatok és forgatókönyvek alapján (BAU vs. projekt).
      • Referenciaforgatókönyvekhez (baseline) viszonyítás: LUC-különbségek modellezése időben és térben.
    • Kiterjesztési javaslatok:
      • CH₄ és N₂O (nem-CO₂ üvegházgázok) hatásainak beszámítása
      • Regeneratív gyakorlatok hatékonyságának külön nyomonkövetése (pl. takarónövények, agroerdészet)
    • Mérési módszerek:
      • Talajszervesanyag-tartalom: tömegspektrométeres vagy LOI-analízis
      • CO₂-megkötés: IPCC-alapú modellek + helyi kalibrált adatok
      • LUC hatás: távérzékelt műholdképek, CORINE és Sentinel adatok
    • Minimum elvárások:
      • Nettó legalább 1,5 t CO₂e/ha/év elérés 3 éven belül
      • LUC pozitív hatás vagy semleges referencia-forgatókönyvhöz képest
    • Pontszám-rendszer:
      • 0: növekvő kibocsátás, rontó LUC
      • 1: semleges vagy kis negatív hatás
      • 2: max. 1 t CO₂e/ha/év megkötés
      • 3: 1–3 t CO₂e/ha/év
      • 4: 3–6 t CO₂e/ha/év + pozitív LUC trend
      • 5: >6 t CO₂e/ha/év + regeneratív földhasználat

  • Ökoszisztéma-integritás
    • Cél: Az ökoszisztéma-szolgáltatások és rendszerszintű stabilitás megőrzése vagy javítása.
    • Kulcsmutatók és módszerek:
      • Ökológiai folyosók helyreállítása: Tájléptékű összeköttetések (pl. élőhelyfolyosók, zöld infrastruktúra)
      • Természetes zavarásokkal szembeni reziliencia: Árvízcsillapítás, eróziócsökkentés, mikroklíma-stabilitás
      • Funkcionális diverzitás: Talajbiológiai aktivitás, gyökérzóna-sűrűség, mikorrhiza-élőhelyek stb.
    • Kiterjesztési javaslatok:
      • Élőhelyi „condition score” kialakítása (pl. rétek, erdők, mocsarak értékelése)
      • Ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és gazdasági becslés (pl. vízmegtartó kapacitás értéke)
    • Mérési módszerek:
      • Ökológiai folyosók: térképi elemzés, élőhely-folytonosság
      • Árvíz / aszálytűrés: hidrológiai modellek, talajvízfigyelés
      • Funkcionális diverzitás: talajenzim-aktivitás, mikrobiológiai DNS-elemzés
    • Minimum elvárások:
      • Legalább egy ökológiai kapcsolat újraépítése vagy megerősítése
      • Árvízi vagy aszálytűrési képesség 10%-os javulása 5 év alatt
    • Pontszám-rendszer:
      • 0: rendszerromlás, szétszakított ökológia
      • 1: passzív állapotmegőrzés
      • 2: célzott, de kis hatású beavatkozások
      • 3: mérsékelt funkcionális javulás
      • 4: komplex ökoszisztéma-restauráció
      • 5: mintarégióként működő természetközeli rendszer

  • Helyi közösségi hasznosság és társadalmi elfogadottság
    • Cél: A természetvédelmi és klímavédelmi tevékenységek beágyazása a helyi közösségek struktúrájába, gazdaságába és kultúrájába.
    • Kulcsmutatók és módszerek:
      • Őshonos és helyi közösségek bevonása: Döntéshozatal, tudásátadás, hagyományos földhasználati jogok figyelembevétele.
      • Élelmezés- és vízbiztonság: Projektek hozzájárulása a helyi élelmiszerellátáshoz, vízellátáshoz.
      • Munkahelyteremtés és oktatás: Környezeti nevelési programok, öko-turizmus, helyi képzések.
      • Társadalmi hatásvizsgálat: Rendszeres participatív értékelés a közösségi hatásokról.
    • Kiterjesztési javaslatok:
      • SDG-összekapcsolás: például 1. (szegénység), 13. (klímavédelem), 15. (szárazföldi ökoszisztémák)
      • Szociális audit mechanizmus beépítése
    • Mérési módszerek:
      • Közösségi bevonás: kérdőíves és workshop-alapú felmérés
      • Élelmiszer- és vízbiztonság: FAO és WHO indikátorok
      • Munkahelyteremtés: helyi gazdasági statisztikák
    • Minimum elvárások:
      • Helyi közösség aktív bevonása és visszajelzés
      • Legalább 1 új munkahely vagy oktatási program létrejötte
    • Pontszám-rendszer:
      • 0: közösség ellenállása, társadalmi konfliktus
      • 1: formális konzultáció, de valós részvétel nélkül
      • 2: minimális haszon közösség számára
      • 3: helyi elfogadottság, aktív partnerség
      • 4: közösségi haszon (pl. oktatás, infrastruktúra)
      • 5: együtt-tervezett, együtt-hasznosított mintaprojekt

Adatgyűjtési és monitoring módszerek

    • Terepi biodiverzitás-monitoring
      • Drónos felmérés
      • Élőcsapdák
      • Kamera csapdák
      • Talaj DNS vizsgálat

    • Talajmintavétel és laboranalízis
      • Szervesanyag
      • pH
      • Mikrobiológia (mikrobiom, enzimaktivitás)

    • Távérzékelés és műholdas megfigyelés
      • NDVI (vegetációs index)
      • Biomassza
      • Szénindex, LUC változás

    • Közösségi tudás rögzítése
      • Interjúk
      • Participatív térképezés
      • Helyi indikátorok gyűjtése

Kreditgenerálás és értékelési modell

  • Alapmodell: Hektár-év egységenkénti referencia-alapú javulás
    • A BCS™ rendszer alapeleme az "hektár-év" dimenzóban mért referencia-alapú állapothoz viszonyított javulás
    • Minden egyes értékelési terület esetében meghatározunk egy baseline (kiindulási) állapotot
    • Évente monitorozzuk az állapotjavulást
  • html
  • Mértékegység
    • A bioszférakreditek alapegysége: BC™ (Biosphere Credit™)
    • 1 BC™ = egy meghatározott javulási pontszám teljesítése 1 hektáron, 1 év alatt
  • Kreditérték-szórzók
    • A kreditmennyiség az alappontszámon túlmenően tematikus szorzókkal is korrigálható
  • Fajmegőrzési szorzó
    • "Kisebb mértékben fenyegetett" = x1.1
    • "Súlyosan veszélyeztetett" (pl. IUCN EN) = x1.3
    • "Kritikusan veszélyeztetett" (IUCN CR) = x1.5
  • Szén-dioxid megkötési szorzó
    • Minden 1 tonna CO₂e feletti nettó megkötés esetén x1.2
    • Mértékegység: t CO₂e/ha/év
    • Az első tonna CO₂e nem növeli a szorzót, csak a fölötte lévő többlet
  • Társadalmi hasznosság szorzó
    • Alacsony hatás (0–1 pont) = x1.0
    • Közepes hatás (2–3 pont) = x1.1
    • Magas hatás (4–5 pont) = x1.2
    • Mérés: közösségi interjúkkal, participatív térképezéssel
  • Példa:
    • Egy projekt 1 hektáron:
    • Alappontszám: 3 (pl. szénmegkötés + fajmegőrzés + társadalmi elfogadottság)
    • Szorzók: x1.5 (kritikusan veszélyeztetett faj), x1.2 (2 t CO₂e/ha/év), x1.2 (erős közösségi hasznosság)
    • Kreditmennyiség: 3 x 1.5 x 1.2 x 1.2 = 6.48 BC/hektár/év
  • Kommunikációs alapelvek
    • Tudományosan megalapozott, átlátható nyelvezet
    • A mérési módszertanok, források és értelmezések nyilvánosan elérhetők
  • Vizualizációk, infografikák
    • Kredittermelés vizualizálása időben, területi eloszlásban
    • Fajmegjelenések, szénmegkötés és társadalmi hatás ábrázolása
  • Helyi érintettek bevonása
    • Participatív validáció
    • Projekttervek társadalmasítása
    • Periodikus visszajelzési ciklusok

Verifikáció és auditálás rendszerleírás a BCS™ keretrendszerben

A BCS™ célja a teljes átláthatóság, hitelesség és nemzetközi kompatibilitás biztosítása. A projektek validálását és folyamatos auditálását független verifikáló szervezetek (VVB) végzik, amelyek betartják a nemzetközi szabványokat.

  • Megfelelés nemzetközi rendszerekhez
    • Cél: biztosítani a rendszer illeszkedését a legfőbb globális környezeti, társadalmi és piaci keretekhez
    • Rendszer Kapcsolódás a BCS™ rendszerhez
      IPBES (Biodiverzitás-szakértői testület) A biodiverzitás indikátorai (pl. endemikus fajok) összhangban az IPBES ajánlásaival.
      IUCN vörös lista A fenyegetett fajok státuszát ezen lista alapján súlyozzuk (pl. CR = súlyozási szorzó x1.5).
      CBD (ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény) Projektcélok összehangolása az Aichi/CBD célokkal és 2030 Kunming-Montreal keretrendszerrel.
      IPCC Szénmegkötés számítása IPCC irányelvek alapján (AFOLU útmutató, 2019).
      LDN (Land Degradation Neutrality) BCS projektek törekszenek legalább semleges földromlási mérlegre.
      TNFD, SBTN Természetalapú kockázat- és célrendszerek (később vállalati jelentésekhez kapcsolhatók).
      VCM kompatibilitás A BCS kreditek nem zárják ki a VCM-ben (Verra, Gold Standard stb.) történő kettős elszámolást, amennyiben technikai és jogi kompatibilitás fennáll.
      CSRD / ESRS A hitelesített éves jelentés sablon elemei igazodnak az ESRS E1–E4 környezeti jelentési követelményeihez.

  • Oktatás, kapacitásépítés
    • Cél: a rendszerben részt vevő szereplők felkészítése a magas minőségű kivitelezésre
    • BCS™ tanúsított projektfejlesztő képzés:
      • Oktatási modulok: ökoszisztéma-restauráció, indikátorszámítás, adatgyűjtés
      • Vizsgáztatott és regisztrált szakemberek
    • Validátor-ellenőr képzés:
      • Külön modul az auditálásra, LUC-szcenárió elemzésre, NDVI-feldolgozásra
    • Szakmai partnerhálózat:
      • Akkreditált egyetemek, természetvédelmi szervezetek, kutatóintézetek

  • BCS™ Registry – Digitális nyilvántartás
    • Cél: garantálni a projekt- és kreditátláthatóságot a nyilvánosság számára
    • Funkció Leírás
      Projektregisztráció Minden projekt metaadatai (célterület, időtáv, célindikátorok) digitálisan rögzítésre kerülnek.
      Nyomonkövetés A projekt státusza, auditálási eredmények, kreditmennyiség frissülnek.
      Tokenizációs lehetőség Opcionálisan a kreditek NFT-alapú tokenként kerülhetnek forgalomba.
      Közösségi modul Kreditek piaca, térképes kereső, átlátható vevői és eladói profilok.

  • Kockázatkezelés és duplikáció elleni védelem
    • Cél: elkerülni a túlszámítást, csalást és biztosítani a hosszú távú ökológiai integritást
    • Veszteségi tartalék (buffer pool):
      • Minden projekt kreditértékének 5–20%-a automatikusan zárolásra kerül
    • Projektazonosítás és geo-referencia:
      • Pontos koordináták, térinformatikai rendszerbe integrálva (GeoJSON, shapefile)
    • Duplikáció elleni védelem:
      • VCM rendszerekkel való összevetés, előzetes audit során ellenőrzés
    • Harmadik fél ellenőrzés:
      • Legalább két szervezet lát el ellenőrző funkciót: szakmai és társadalmi

  • Éves helyszíni audit és monitoring kötelezettség
    • Minimális elvárás: évente egy komplex monitoring kör, a következő módszerekkel:
    • Módszer Leírás Mértékegység / formátum
      Távérzékelés NDVI, LIDAR, Sentinel, drón NDVI-index (0–1), biomassza (t/ha)
      Helyszíni felmérés Élőhely-felmérés, beporzók számlálása Shannon-index, fajszám
      Talajanalízis Mintavétel, C-tartalom, biológiai aktivitás g C/kg talaj, pH, enzimaktivitás
      Szénmodellezés IPCC-alapú becslés t CO₂e/év/ha

  • Éves jelentés és kommunikáció
    • Tartalom Elvárás
      Adatok Nyers és feldolgozott projektindikátorok, összevetve a baseline-nal
      Értelmezés Javulási arány, trendek, kockázatok értelmezése
      Formátum Strukturált pdf jelentés + nyilvános projektoldal
      Stakeholder review A helyi közösségek véleményezési lehetősége évente

  • Hitelesítő szervezetek
    • Szerep Követelmény
      Akkreditált validátor Nemzeti vagy nemzetközi természetvédelmi/ökológiai akkreditációval rendelkező szervezet
      Társadalmi audit Civil, közösségi vagy helyi őslakos szervezet bevonása, véleményformálás joga

Projektkategóriák

    • Természeti helyreállítás
      • Olyan projektek, amelyek célja a degradált ökoszisztémák ökológiai funkcióinak visszaállítása, az élőhelyek újjáélesztése és a természetes szukcessziós folyamatok támogatása.
      • Erdősítés, cserjésítés (reforestation, afforestation)
        • A korábban erdővel borított területek visszaerdősítése, illetve a természetes erdők újratelepítése őshonos fajokkal.
        • A projekt során kerülik az ültetvényerdőket és monokultúrákat.
      • Vizes élőhelyek rehabilitációja (wetland restoration)
        • Mocsarak, lápok, árterek és más vízhez kötődő élőhelyek helyreállítása.
        • Ezek az élőhelyek rendkívül fontosak a biodiverzitás megőrzésében, szénraktározásban és vízmegtartásban.
      • Talajregeneráció (soil regeneration)
        • A talaj biológiai aktivitásának, szerkezetének és szervesanyag-tartalmának helyreállítása.
        • Cél a szénmegkötés, a vízháztartás javítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások megerősítése.

    • Megőrzés
      • A már fennálló, de veszélyeztetett természetes ökoszisztémák megóvását célzó projektek, melyek célja a természetes folyamatok fenntarthatóságának biztosítása.
      • Fennmaradó természetes területek önfenntartó kezelése
        • Vadon élő területek, őshonos erdők, sztyeppék és más értékes biotópok védelme, fenntartható kezelése.
        • Fontos szempont a helyi közösségekkel való együttműködés és a hosszú távú finanszírozhatóság.
      • Invazív fajok visszaszorítása
        • Nem őshonos, gyorsan terjedő fajok ökológiai egyensúlyt romboló hatásának csökkentése.
        • A természetes fajösszetétel helyreállítása.

    • Agroökológiai gyakorlatok
      • A termőföldek fenntartható és ökológiailag kiegyensúlyozott művelése, ahol a mezőgazdasági termelés nem kizsákmányolja, hanem regenerálja a bioszférát.
      • Regeneratív mezőgazdaság
        Szántóföldi és legeltető rendszerek, amelyek elősegítik a talaj szénmegkötését, növelik a biodiverzitást, csökkentik az eróziót és javítják a vízvisszatartást. Elkerülik a vegyszerhasználatot, helyettesítik a monokultúrás rendszereket.
        • Elősegíti a talaj szénmegkötését és növeli a biodiverzitást.
        • Elkerüli a vegyszerhasználatot és monokultúrákat.
      • Agrárerdősítés (agroforestry)
        Olyan mezőgazdasági rendszerek, ahol a fák és a növénytermesztés vagy állattartás integrált módon történik. Előnyei: fokozott szénmegkötés, biodiverzitásnövelés, mikroklíma javítása.
        • Fák és növénytermesztés integrált módon történik.
        • Előnyei: fokozott szén-dioxid-megkötés, biodiverzitásnövelés.
      • Ökológiai gazdálkodás
        A hagyományos biogazdálkodási rendszerek támogatása, ahol a tanúsítási kritériumokat (pl. EU Organic, IFOAM) teljesítik. Az ökológiai termelés különösen fontos ott, ahol természetvédelmi területekkel határosan működik a gazdálkodás.
        • Hagyományos biogazdálkodási rendszerek támogatása.
        • Különösen fontos természetvédelmi területek közelében.

    • Népességnövekedést mérséklő, emberi jogokat támogató programok
      • A leginkább alulértékelt, mégis leghatékonyabb ökológiai beavatkozási kategória. Céljuk a reproduktív jogok biztosítása, különösen a fejlődő országokban, ahol a gyors népességnövekedés a természeti erőforrások kizsákmányolásának fő mozgatórugója.
      • Quality Family Planning Carbon Standard (QFPC)
        A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány által fejlesztett és fenntartott szabvány, amely a családtervezéshez való hozzáférés biztosításával közvetetten csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást és védi a bioszférát.
        • Cél: reproduktív jogok biztosítása fejlődő országokban.
        • Fő elemei:
          • Önkéntes családtervezési programok
          • Nők és lányok oktatása
          • Kulturális érzékenységű megközelítés
          • Cél a gyermekek kívánt számának biztosítása, nem pedig külső nyomás
          • A QFPC hatásait nemcsak karbon-, hanem ökológiai és társadalmi indikátorok is mérik
          A QFPC rendszer kulcsfontosságú a bioszféra hosszú távú fenntarthatósága szempontjából, mivel a népességrobbanás kontrollálása nélkül minden természetvédelmi erőfeszítés korlátokba ütközik.
        • További információ: QFPC Standard

    • Technológiai innovációk integrálása
      • Zöldtechnológiai megoldások
        • Környezetbarát technológiák alkalmazása ökológiai helyreállításban
        • Digitális monitoring rendszerek (AI, blockchain, IoT érzékelők)
        • Alternatív energiaforrások telepítése természetvédelmi területeken

    • Városi ökológiai programok
      • Városi biodiverzitás-fejlesztés
        • Zöld infrastruktúra fejlesztése (zöldtetők, függőleges kertek)
        • Városi erdők és parkok ökológiai kapcsolatteremtése
        • Városi mezőgazdaság és közösségi kertek

    • Tengeri és tavi ökoszisztémák
      • Víz alatti ökoszisztéma-helyreállítás
        • Korallszirtek regenerációja
        • Tengeri élőhelyek rehabilitációja
        • Édesvízi ökoszisztémák védelme

    • Klímavédelem speciális elemei
      • Klímaregenerációs technikák
        • Direkt légköri szén-dioxid eltávolítás (DAC)
        • Óceáni permutáló technológiák
        • Talajszén megőrzési stratégiák

    • Kulturális ökológia
      • Hagyományos ökológiai ismeretek
        • Őshonos népek környezettudatos gyakorlatainak dokumentálása
        • Hagyományos növényismeret alkalmazása
        • Kulturális örökség és természetvédelem integrációja

    • Pénzügyi innovációk
      • Zöld pénzügyi mechanizmusok
        • Természetalapú megoldások befektetési modelljei
        • Helyi közösségek finanszírozási lehetőségei
        • Környezeti hatás kötvények

    • Oktatás és tudatosság
      • Környezeti nevelés programok
        • Iskolai ökoszisztéma-oktatás
        • Közösségi tudatosság növelése
        • Gyakorlati képzések helyi gazdáknak

    • Jogi keretek és szabványok
      • Jogi támogatottság
        • Helyi és nemzetközi környezetvédelmi törvények harmonizálása
        • Projektimplementációs útmutatók
        • Ütköző érdekek kezelésének protokolljai

    • Kutatás-fejlesztés
      • Alkalmazott kutatási programok
        • Helyspecifikus ökológiai kutatások
        • Innovatív regenerációs technikák tesztelése
        • Hosszú távú monitoring programok

    • Közösségi részvétel
      • Civil részvételi mechanizmusok
        • Önkéntes programok koordinálása
        • Közösségi tudomány (citizen science) projektek
        • Helyi érdekcsoportok bevonása
Ez a magyarázatokkal ellátott projektkategória-rendszer biztosítja, hogy a Biosphere Credit Standard™ alá tartozó projektek ne csupán karboncsökkentést, hanem valódi ökológiai és társadalmi regenerációt érjenek el, hozzájárulva egy igazságosabb, élhetőbb és fenntarthatóbb bolygóhoz.

A kredit egységek dimenziói – BCS™ rendszerben

  • Alapegység meghatározása:
    • 1 BCS™ kredit (bioszférakreditek alapegysége: BC™ (Biosphere Credit™)) = egyértelműen definiált ökológiai teljesítményegység (pl. 1 t CO₂eq megkötése + biodiverzitás index javulás + ökoszisztéma-funkció)
    • 1 BC™ (Biosphere Credit™) = Egy komplex, többdimenziós egység, amely az alábbi komponensek összevont, validált és súlyozott értékét fejezi ki egy hektár-év (ha/év) viszonylatban:
    • 1 tonna CO₂eq szén-dioxid-megkötés)
    • + Biodiverzitás index pozitív változása
    • + Ökoszisztéma-funkciók javulása
    • + Talajállapot-javulás (pl. humusz)
Az érték egyedileg számított és súlyozott, a projektprofil és célkitűzések szerint, de összehasonlítható más validált BC™ egységekkel.

Dimenziók részletes bontása

1. Szén-dioxid-megkötés

  • Mértékegység: tonna CO₂eq / ha / év
  • Mérési módszer:
    • Talajszén-mintavétel + modellalapú becslés (RothC, DayCent, stb.)
    • Légköri CO₂-mérleg modellek, biomassza-becslés (NDVI, LIDAR)
  • Pontérték: 1 BC™ kredithez szükséges minimum: 1,0 t CO₂eq/ha/év
  • Súlyozás:
    • 1,0 t: x1,2 szorzó
    • <1,0 t: arányosan csökkentett érték (pl. 0,5 t = 0,5 pont)

2. Biodiverzitás index (BI)

  • Mutató: Shannon-Wiener index vagy más validált biodiverzitás-index
  • Mértékegység: változás / ha / év (pl. ΔH′)
  • Mérési módszer:
    • Kamera- és élőcsapdás monitoring
    • Talaj-DNS vizsgálat
    • Taxonómiai sokféleség értékelése
  • Minimum elvárás: legalább 5% index-növekedés 3 éven belül
  • Súlyozás:
    • Védett vagy súlyosan veszélyeztetett faj megjelenése: x1,5 szorzó
    • Invazív faj csökkenése: +0,3 pont

3. Talaj szervesanyag-tartalom

  • Mértékegység: % (száraz tömeg arányában)
  • Mérési módszer:
    • Laboratóriumi analízis (Walkley-Black, LOI)
    • Éves mintavétel és összehasonlító trend
  • Minimum elvárás: +0,2% növekedés / év vagy pozitív tendencia
  • Súlyozás:
    • 0,2-0,5% növekedés: +0,5 pont
    • 0,5% növekedés: +1 pont
    • Degradált talajok rehabilitációja: extra x1,3 szorzó

4. Ökoszisztéma-szolgáltatás index (ESI)

  • Összetett indikátor: vízmegtartás, beporzó fajok jelenléte, ökoszisztéma-reziliencia
  • Mértékegység: Skálázott pontérték (0-10 pont), évente frissítve
  • Mérési módszer:
    • Rendszerszintű modellezés (InVEST, ARIES)
    • Participatív monitoring
  • Minimum elvárás: legalább 1 pont növekedés / 3 év
  • Súlyozás:
    • Vizes élőhelyek vagy beporzók visszatérése: +1,2 szorzó
    • Táji összeköttetés javulása: +0,8 pont

Összevont értékelési modell

A fenti négy dimenzióra egy integrált pontszám és BC™ egység kerül kiszámításra:
Dimenzió Súlyozott érték Szorzó Kredit hozzájárulás
Szénmegkötés 1,2 t CO₂eq x1,2 1,2 pont
Biodiverzitás index Δ0,3 x1,0 1,0 pont
Talaj humusz +0,5% x1,0 1,0 pont
ESI +2 pont x1,0 1,0 pont
Összesített 4,2 BC™ / ha / év
Ez a rendszer lehetővé teszi az összehasonlíthatóságot, transzparens értékítéletet, és egyúttal elősegíti a környezeti célkitűzésekhez való illeszkedést.



Mellékletek

Modellezett és extrapolált kreditek alkalmazhatósága a BCS rendszerében

A karbonkreditek pénzügyi életképessége — különösen kis- és közepes méretű mezőgazdasági vagy ökológiai projektek esetében — alapvetően azon múlik, hogy milyen gyorsan, költséghatékonyan és megbízhatóan igazolható a kreditek létrejötte. A jelenlegi, hagyományos karbonstandardok által alkalmazott mérési, jelentési és ellenőrzési (MRV) rendszerek azonban gyakran magas költségekkel, hosszú átfutási idővel és jelentős adminisztratív terhekkel járnak. Ez különösen akadályt jelenthet azoknak a projekteknek, amelyek csak korlátozott induló tőkével vagy gyors megtérülési igénnyel rendelkeznek.

A Biosphere Credit Standard™ (BCS™) rendszer ezen akadályok áthidalására lehetőséget kínál a tudományosan megalapozott adatbázisokon és metaanalíziseken alapuló értékelési módszerekkel. A rendszer keretében elfogadhatók olyan extrapolált vagy modellezett szénmegkötési értékek, amelyek meghatározott, dokumentált gyakorlati változtatásokhoz kapcsolódnak — például a no-till technológia bevezetése, takarónövény-használat, vagy más regeneratív földhasználati megközelítések esetén. E gyakorlatok szénmegkötési hatásait nemzetközi és tudományos források (pl. IPCC Guidelines, COMET-Planner, Cool Farm Tool, FAO EX-ACT) alapján lehet becsülni, ezáltal jelentősen csökkenthető a helyszíni mérési igény és az ezzel járó költségek.

Ez a megközelítés a BCS egyik kulcserőssége, amely elősegíti, hogy a projektek már a kezdeti években is krediteket generálhassanak és bevételhez juthassanak, így növelve a szénmegkötési és ökológiai helyreállítási beruházások pénzügyi fenntarthatóságát.

Kapcsolat

Ha bármilyen kérdése van, vegye fel velünk a kapcsolatot:

OurOffset - kapcsolat

Címkefelhő

Biosphere Credit Standard™OurOffset Nonprofit LLC.természeti tőkeökoszisztéma-szolgáltatásokbiodiverzitáskarbonmegkötésfenntartható fejlődésklímavédelemkarbonkreditönkéntes karbonpiacVerified Carbon Neutrality List™zöld gazdaságtermészetalapú megoldásokökológiai kompenzációkörnyezeti integritásközösségi alapú klímavédelemökoszisztéma-helyreállításkarbonlábnyomszén-dioxidüvegházhatású gázokéghajlatváltozásenergiafogyasztásközlekedéshulladékkezeléskibocsátás csökkentésemegújuló energiavállalati fenntarthatóságenergiahatékonyságkibocsátáscsökkentési stratégiákScope 1Scope 2Scope 3életciklus-értékelészöld energiakörnyezettudatos gyakorlatokmezőgazdaságalkalmazott mérésMRV rendszerszénmegkötési értékhelyszíni mérési igényökológiai helyreállítási beruházásokpénzügyi fenntarthatóság
X megosztás X (Twitter) Facebook megosztás Facebook
English Flag